Mielõtt elmegyek, egy s más akad
intéznivaló. Hiszen még nem is szerettelek.
Nem volt idõ, mert szeretkeztünk,
dolgoztunk is, biztattuk egymást,
hogy lesz még idõ azelõtt.
Lesz idõ, óriás szivarból
szennyezhetetlen kékekig
fújni, ki, föl a szmogot,
sivalkodni a születõkkel
s meggyilkolódni az áldozatokkal,
hiszen még nem is szerettelek,
csak sivalkodtam s gyilkolódtam,
tanítottam, hogyan kell szeretni,
hiszen még nem is szerettelek.
Élnem adjatok, mielõtt elmegyek!
Nem szabad pucérul látnom a földet,
ölelés után, mely halált szül.
Hiszen még nem is szerettelek!
"Ne nézz rám, hadd enyhüljek meg, mielõtt
elmegyek és nem leszek többé."
(XXXIX. zsoltár, 14. v.)